![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSd4baZeqJvczOIZD3-Csb8CYMwDTt-s4OFSoG9JtycKLfw09AQVw6SnjaH8rx9xFu0GZgMCKraqbXS7yEJYuyCnFnOGiKj6qmFI80AB2XwyZw9dnPBIDkvnHtReu6Eyuj_VNZe-P2hVc/s200/priprologokicsi.jpg)
Nem Provence-ban élünk, hanem Magyarországon, és szeretjük is a hazánkat, de jó egy kicsit játszani.
1-1 válás után, 3-3 gyerekkel, egymástól 125 km-re együtt és mégis külön élünk.
Nem könnyű így, de vannak dolgok, amik megkerülhetetlenek. :)
"Fél életünket" egy kis faluban, "másikfelét" egy nagy városban éljük.
Mindkét helyen ház- illetve lakásátalakításba kezdtük, ezeknek a leírását, illetve inspiráló ötleteket gyűjtöm magunknak, illetve azoknak akik kíváncsiak ránk.
Célom megmutatni az embereknek, hogy kevés pénzből, sok - sok kreativitással, és a régi tárgyakra való odafigyeléssel, könnyűszerrel kialakíthatjuk a vágyott hangulatot.
És, hogy mit is takar pontosan a név?
PRivát PRovence - természetesen a saját provenci hangulatunk
1. PR, mint alliteráció
2. PR, mint Public Relations
3. PR, mint Péter és Réka
Vidéki életünk összefoglaló írása a Katbo blogomról:
Hosszú hétvégém Provence-ban.
Micsoda? Hol?
Na jó, nem utaztam olyan messzire, de én megtaláltam a PRivát PRovence-omat.
A történet 2014 nyarán kezdődött, mikor kétségbe esetten álltunk a "disznóól előtt".
Most nem én minősítem ezt a házat annak, hanem valójában lakott ebben a házban már mindenféle állat.
A tulajdonosa, miután évek óta nézi a ház agóniáját, nem is látott benne semmi fantáziát, tulajdonképpen el kéne tüntetni a föld színéről. - ez volt a legkivitelezhetőbbnek látszó gondolata.
Én azt tanácsoltam, hogy legalább takarítsuk ki, aztán hátha lesz valami jobb ötlete.
2x3 óra alatt kitakarítottunk, a szemetet szétszortíroztuk,
viszonylag rend lett a házban, ami már lehetőséget teremtett arra, hogy kicsit más szemmel lehessen nézni az épületre, amiben a korábbi tulaj kiköltözése óta nem lakott senki, csak átmenetileg néhány haszonállat.
És ekkor jött el a nézegetés, tervezgetés időszaka.
Egyszercsak megjött az ötlet, hogy kisebb belső átalakításokkal, illetve a leomlott részek újraépítésével, valamint az összerogyni akaró tetőszerkezet újrarakásával egészen hangulatos, életre alkalmas házat lehet kialakítani ebből az addig méltatlan körülmények között pusztulásra ítélt házból.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsAyym2Z-fo2887uVni5qzUXTRdvZL4iGNhGTSJUZOAIT6ezuHvGUtFi-tOkyn_e6_7E_C4aNBC3iOo2m4sbAYtaLYlXHTgyINPfEiDW7XQLK9wPpS-8nmQmENsFET2AlfQ6UsWd6NmCdo/s640/juni02.jpg)
Nem szokványos építkezés, nehéz megfelelő brigádot találni, lassan halad a munka – 9 hónap elteltével most ez a helyzet.
Mivel az alapok adottak, igencsak meg van kötve az ember keze, de az intelligencia, illetve a kreativitás pont erre való. (Rugalmasan alkalmazkodni a környezethez, az adottságokhoz, a változásokhoz.)
A házigazda úgy gondolta, hogy Ő egy "kőkori" házat épít. Minden rusztikus, bontott anyagból készül. Tapasztott, fehérre meszelt belső falak, az ajtók felett csupaszon hagyott rusztikus gerenda áthidalók, bontott tégla padló a központi helyiségben.
Adott volt egy vastag betonplacc, ez lett bontott téglával burkolva.
Otthonkommandós Dittától viszont én tudom már, hogy ez a ház, nem "kőkori" ház, hanem "provence-i". Itt semmi nem akar réginek látszani, hanem valóban az. (persze azért még jobban utánanézek ennek a stílusnak, de én most ebben a hangulatban élek.)
Épül egy provence-i ház, ahol én egy ideig tovább élhetem a "vidéki életemet". A mögöttem hagyott tapasztalatok alapján nem tervezek életem végégig semmit már, mert az élet kiszámíthatatlan, de azért néhány napra előre látok, és amit látok, az tetszik. :)
van pl. saját sikátorunk is:
Nagyon-nagyon sok munka van még hátra, és rengeteg megvalósításra váró ötlet, de ha egyszer készen lesz, szerintem zseniális ház lesz.
Budi és a tégla terasz közé fűszerkert kerül majd. A fügefa már a helyén.
Igyekszem majd időről-időre megmutatni az arra érdemes változásokat, példát mutatva arra, hogy megfelelő ötlettel, a legelveszettebb "halottasházból" is lehet otthont teremteni. Csak életet kell bele vinni, és megfelelő mennyiségű kreativitást. Nincs szükség élettelen új anyagokra, hiszen a régiek rendelkeznek azzal az előélettel, ami aztán áthatja a mi életünket is.
Korábban mindketten "háromosztatú" parasztház tulajdonosai voltunk. Ez, ami most itt épül, valami egészen más.
Nagyon kíváncsian várom a végét.
Ha Téged is érdekel, tarts velem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése