A következő címkéjű bejegyzések mutatása: műhely. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: műhely. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. január 25., szerda

Háló - szoba


A terek elválasztása a lakberendezés egyik legfontosabb eszköze és jellemzője. Többnyire persze helyszűke van, és többfunkciósan kell kialakítani a rendelkezésre álló teret (a lakásunkat:). Az alábbi bejegyzésben a halószoba-problémám újabb megoldását mutatom be.


Amióta a gyerekek megkapták a külön szobákat a saját hálószobám „megtalálása“ érdekes kérdés, amihez még jött, hogy a műhely funkciónak is helyet kell találni, itt a lakásban is. Az eddigi megoldást ez a bejegyzés mutatja be. Azt gondolom, hogy ez a részleges szeparáció, a függönyajtóval, jó, de fennmaradt az a funkcionális ütközés, hogy akik eljöttek hozzám egy foglalkozásra, vagy csak átvesznek valamilyen terméket, azok rálátnak a legintimebb helyemre.




Ahogy korábban láthattátok, ebben a pici helyiségben a két különböző funkciójú életteret ezidáig nem választotta el semmi egymástól. A "műhelyemet", ami szerintem tetszetős, és a munkáimat, amik engem tükröznek, nem szívesen zárom el az idegenek szeme elől, de ezzel együtt "belátást engedtem" a hálóhelyünkre is.  Ha az egész helyiséget a nagy "függönyajtóval " lezárom, akkor nagyon lesötétül a nappali, és a műhelyemet is eltakarja, tehát valami más megoldást kellett találni.



A jó megoldás persze mindig kézenfekvő – mihelyst eszébe jut valakinek:) Azt hiszem a kreativitás egyik meghatározása, hogy másképp látni. Meglátni valamit másképpen, mint ahogy van. Szerencsére a férfi, akivel megosztom ezt az ágyat, egyszercsak azt mondta, hogy az ágyat önmagában is el lehetne függönyözni: az ablak beugrójának vonalában feltett háló kvázi baldachinként működne az ággyal.


A kezdő lökést megkaptam, (végül is, ez a női szerep:) magáéva tett és a megtermékenyült bennem a gondolat. Hagytam, hogy egy kicsit had érlelődjön bennem, kicsit bóklásztam a Hálón (a Pinteresten:), aztán elkezdtem pakolgatni. Rövid hordozás után könnyű szüléssel megszültem a „gyermeket“.
Az, hogy a "hálószoba" el lesz választva, felébresztette bennem a romantikus énemet. A lakásban felhalmozott sok kis kincs (más nézőpontból lom:), lehetőséget adott, hogy nem kellett bolt és péztárca után nyúlnom, hogy egy teljesen új hangulatot adjak ennek a saroknak. Csak össze kellett szednem a lakás különböző pontjain szétszórt, de amúgy most ide illő tárgyakat, amihez letöltöttem 4 megfelelő grafikát a netről, ezek kerültek a képkeretekbe.  

az ide illő, új ágytakarót még keresem
Egy kisebb beruházással azért megajándékoztam magam: a Tiger-ben vettem egy "villanykörtés" fénysort, amivel már régóta szemeztem, de mivel most helyet is találtam neki, gyorsan haza is hoztam.


Bordó, meggypiros, korall. Ezekből a színekből kissé színjátszósra festettem egy nagy darab gézanyagot, amit redőzve feltűztem térelválasztónak.
Nemezgolyóból, kristályokból függőket, a saját karikából, egy régi csipkéből, és organzából pedig álomfogót is készítettem – ezek díszítik a függönyt, és erősítik a romantikus (talán most úgy kellene mondanom, hogy ezoterikus:) hangulatot.


Várom, hogy a férfi visszatérjen, s tartalommal is feltöltsük a teret. (A masszázsról szóló bejegyzésem itt olvasható..:)

2015. november 25., szerda

Műhelyem


Tavaly december elején a kéthelyiséges melléképületünk egyik helyiségét megkaptam műhelynek.
Akkor volt itt még annyi minden. Egy itt maradt hatalmas gép, apukám cuccai, stb.



Annyit csináltunk csak, amennyit nagyon kellett ahhoz, hogy dolgozni lehessen benne, és lekerülhessenek a cuccaim a lakásból.
Itt még működik a két helyiség közötti ajtó, amit idén tavasszal "befalaztam". 
Világos, és a nagypapám ősöreg satuasztalán jól el lehet férni.
Így telt el a tél. 
Víz, fűtési lehetőség megoldott volt, tehát funkcionált.



Aztán idén tavasszal kibontottuk csipkerózsika álmából ennek a helyiségnek az oldalsó ajtaját, ami lehetővé tette, hogy külön bejáratú legyen a két "szoba".






 Nyár elejére végre elkerül a teret uraló hatalmas gépezet is, így aztán azonnal nekiálltam a sok felhalmozott bútort a falhoz tologatni, és némileg rendet rakni.
Az "Ember" kérdezte, hogy "Rékácska fotókat nem készítesz?"
Minek?- válaszoltam én. Ez még így is olyan szedett-vedett, hogy nincs értelme dokumentálni.
Ide kőműves kell, aki az ajtó fölötti lemálott vakolatot pótolja, padlóz, csempéz, tetőtszigetel, stb.
Aztán abban a pillanatban megláttam a törmelékes-málladozó ajtó fölött gerendában a lehetőséget.
Bontsuk vissza a vakolatot teljesen a gerendáról, lekenem és lehet, hogy dobni fog az egészen. 

Itt már lóg a két helyiség közötti ajtó lezárását megoldó antik tükröm.
Lekentem a gerendát lenolajjal, és új életre kelt az addig oly halott színű fa.



És ekkor elindult a vezérhangya.

Kifestettem az egészet helyiséget Héra prémium elefántcsont színű falfestékkel, aminek tökéletes "öreg fehér" színe van, így nem ütött el azokon a helyeken a régi festéktől, ahol a fal nem igényelte a festést. 
(ez számomra hatalmas meglepetés volt, és rengeteg munkától megmentett)



A ronda álfalat, ami szintén az két helyiség között volt, az eddig semmire fel nem használt jutazsákokkal borítottam.

Az ütött - kopott asztalkát átkentem fehérre. ( old white)






Kát piros kárpitozott székből egy fehér anyaggal letakarva kanapét varázsoltam, és a kis jutazsákokból kispárnát varrtam rá. (három oldala össze volt már varrva, csak kitömtem, és kézzel bevarrtam a tetejét)





A lehetőségekhez képest elégedett vagyok ennek a saroknak az összhatásával.


Ebben a sarokban kapott helyet életem első rokkája is.



Ha nyugalomban szeretném hajtani a rokka pedálját, itt megtehetem.
(eddig még nem jött össze :) )






 A satupad alját is nagy jutazsákkal fedtem el. A merevítő vas rúd tökéletes karnisként is, eltakarja a sok dobozt, amiket a postázáshoz használok.



 Régi, darabokra esett rokka kereke a plafonról lóg, tökéletes növényszárító:


KIK-es fogason lógnak a papírzacskók:










Nyáron ezt a konyhakredencet átfestem.



 Tudom, hogy messze nem tökéletes, sőt egy magazin sem fog kopogni, hogy nagyon szeretne erről a csodálatosan átalakult műhelyről írni, de én azt hiszem kb. 1 napos "munkával" olyanná alakítottam, ahova szívesen lépek be, és alkotásra inspirál. 
Ennek ellenére jövő tavasszal szeretném tényleg normálisan rendbehozni.
Padló, falicsempék, szigetelés, stb.
De addig is így örömködöm benne.

Az ajtóm egy gyönyörűséges veteményesre nyílik. :)

 Egy részlet a bejáratból.



Hát ez az én műhelyem, itt készülnek a KatBo és a Piel & Pelle termékek nagy része.